Magyar Hírlap 2009. szeptember

Nagy riportok a túl nagy betűs életről

Könyv. Varga Attila színes történeteiben az emberi sorsok mutatkoznak meg


Varga Attila (1969) sokat látott újságíró, a vidék és a város, a kétkezi munka ismerője és - irodalmár. Riportjainak, portréinak gyűjteményét 2009-ben jelentette meg Magyar tangó címmel, a kötet címlapján egy harmonikázó, gyerekrajzot idéző figurával, amely a szerző fotója Buenos Airesből, a könyv pedig - kicsiben - a körülöttünk lévő valóság lenyomata.


Az első írás, amely Varga Attila kötetében megjelent, a Húzzák a vasat, 2008. szeptemberi, és mint megtudjuk, ezért a művéért a szerző a Minőségi Újságírásért Alapítvány díját vehette át. A könyv végén található életrajz elolvasása után a személyes érdeklődés győz: az írások közül úgy válogattunk, hogy a Hrabalról, Menzelről szólókkal kezdjük. Vajon mit lehet még elmesélni a csehek nagy öregjeiről, a bohém íróról és barátjáról, a rendezőről? De a személyes hangvételű, baráti hangulatú beszélgetések pontosan azt adják, amire az olvasó számít. Hrabalt a maga megállíthatatlan mondatfolyamával, Menzelt pedig jellegzetes visszaemlékezéseivel. Aztán folytatjuk a Görög módra, magyar módra című anyaggal, mert kíváncsiak vagyunk, vajon milyen vendéglátó-ipari élményekről számol be a szerző. Sajnos ismerősek a tapasztalatok, és a görög szigetek barátságos, vendégszerető vendéglőivel ellentétes hazai megnyilvánulásokról sokan és sokat tudnának mesélni. A hangulatfestés azonban jellegzetes, többek között az ilyen mondatoknak köszönhető: "Reggel az ágy mellett talált kettévágott csótány társaságában átgondolom a napomat."


Aztán jön A golyóstoll feltalálójáról című írás Bíró Józsefről, aki a második világháború előtt Argentínába emigrált, és akinek nevét még ma is őrzi a BIC márkanév (értsd: BIro Crayon), majd az Osztrák őzláb, magyar tinórú című riport, amely a határmegszűnés szépségeit ecseteli, s a tényt, hogy inkább megéri Ausztriában vacsorázni vagy ruhát vásárolni, mint idehaza. És találkozunk mindenféle sorssal: Garbolcon Lakatos András juhásszal, a magyar-ukrán-román határon folyó embercsempészet eseményeivel, Pintér Tamás világhírű kaszkadőrrel vagy a Hőgyész mellett élő szarvasgomba-termesztővel, aki eredetileg kútfúró. Szereplőit nehéz elfelejteni, s történeteiből egy-egy kép szintén sokáig megmarad az olvasóban: mert az írások apró, de hiteles villanások a magyar rögvalóság mélyéről.


Varga Attila

Magyar tangó - társadalmi riportok és portrék

Magánkiadás, 2009


Somogyi F. Anikó

Eddigi látogatók száma: Hit Counter by Digits